Mit is jelent nekünk a Család Csoport?
Mivel egymást nagyjából gyerekkorunk óta ismerjük, ezért kapcsolatunkat úgy éljük meg, mintha mindenki közeli családtag lenne. Bölcsvölgyi Zoli bácsi (akkoriban veszedelmes volt azt mondani, hogy atya…) szárnyai alatt váltunk felnőtté. Az ő hite, gondolkodása és egész személyisége mindannyiunk számára meghatározó példaképül szolgált és szolgál ma is. Ennek is fontos szerepe van abban, hogy hasonlóan látjuk a világot, és hogy még mindig együtt vagyunk.
Kicsi gyermekként csak a templomból emlékszünk egymásra, aztán ministrálásból, harangozásból, hittanról és ifjúsági énekkarból egyre többekkel kerültünk kapcsolatba. Van olyan — immáron felnőtt — társunk, aki miután szülei meghaltak, és egyedüli gyerek, még inkább családtagjának érez mindenkit.
Az idő haladtával egy-két társunk a margitszigeti focizások, együttlétek, kirándulások, közös nyaralások alkalmával azt a megtisztelő meghívást kapta, hogy csatlakozzon a csoporthoz. Mindannyian hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy ez így történt. A családokat összetartják a gyerekeknek akkoriban szervezett programok és a gyerekeink (akik most már családosak) közben kialakult barátsága is.
Nagyon fontos a rendszeres, havi találkozás. Közös imáinkban hordozzuk egymás örömeit és gondjait. Egy életre szóló, istenközpontú szeretetkapcsolat a miénk. Remek érzés, hogy mindenkire lehet számítani, ha segítségre van szükség. Azért is jó ide járni, mert a megosztott teher fél teher, a megosztott öröm dupla öröm. Persze azokra is gyakran gondolunk, akik már nincsenek közöttünk. Az együttlétek kötetlen része — ideértve az evést, ivást, beszélgetést — igazi kikapcsolódás a mindennapok szürkeségéből.